Miben különbözik a DTG nyomtató az UV nyomtatótól? (12 szempont)

A tintasugaras nyomtatásban a DTG és az UV nyomtatók kétségtelenül a két legnépszerűbb típus az összes többi között sokoldalúságuk és viszonylag alacsony működési költségük miatt. Néha azonban az emberek úgy találhatják, hogy nem könnyű megkülönböztetni a kétféle nyomtatót, mivel azonos a kinézetük, különösen akkor, ha nem futnak. Tehát ez a rész segít megtalálni az összes különbséget a világon a DTG nyomtató és az UV nyomtató között. Térjünk rá.

 

1.Alkalmazás

Az alkalmazások köre az egyik fő különbség, ha a kétféle nyomtatót nézzük.

 

A DTG nyomtatók esetében az alkalmazása szövetre korlátozódik, és hogy pontos legyek, a több mint 30% pamutot tartalmazó szövetre korlátozódik. És ezzel a szabványtal azt tapasztalhatjuk, hogy mindennapi életünkben számos szövetelem alkalmas DTG nyomtatásra, például pólók, zoknik, pulóverek, pólók, párnák és néha cipők is.

 

Ami az UV-nyomtatót illeti, sokkal nagyobb az alkalmazási köre, szinte az összes elképzelhető lapos anyag nyomtatható UV-nyomtatóval így vagy úgy. Például nyomtathat telefontokokra, PVC-táblákra, fára, kerámialapra, üveglapra, fémlemezre, műanyag termékekre, akrilra, plexire és akár szövetre, például vászonra.

 

Tehát ha elsősorban szövethez keres nyomtatót, válasszon DTG nyomtatót, ha kemény, merev felületre, például telefontokra és akrilra szeretne nyomtatni, az UV nyomtató nem tévedhet. Ha mindkettőre nyomtat, akkor ez egy kényes egyensúlyt kell kialakítania, vagy miért ne vásárolna DTG és UV nyomtatókat is?

 

2.Tinta

A tinta típusa egy másik jelentős, ha nem a leglényegesebb különbség a DTG nyomtató és az UV nyomtató között.

 

A DTG nyomtató csak textilpigment tintát tud használni textilnyomtatáshoz, és ez a fajta tinta nagyon jól kombinálható a pamuttal, így minél több pamut van az anyagban, annál jobb hatást érünk el. A textilpigmenttinta vízbázisú, kevés szagú, az anyagra nyomtatva még folyékony állapotban van, megfelelő és időben történő kikeményedés nélkül belesüllyedhet a szövetbe, amit később lefedne.

 

Az UV-nyomtatóhoz használt UV-szárító tinta olaj alapú, olyan vegyi anyagokat tartalmaz, mint a fotoiniciátor, pigment, oldat, monomer stb., érezhető szaga van. Különféle UV-keményítő tinta is létezik, például UV-keményítő kemény tinta és lágy tinta. A kemény tinta a szó szoros értelmében merev és kemény felületekre való nyomtatásra szolgál, míg a puha tinta lágy vagy tekercses anyagokhoz, például gumihoz, szilikonhoz vagy bőrhöz. A fő különbség közöttük a rugalmasság, vagyis az, hogy a nyomtatott kép hajlítható vagy akár össze is hajtható, és repedés helyett megmarad. A másik különbség a színteljesítmény. A kemény tinta javítja a színteljesítményt, ezzel szemben a lágy tintának a vegyi anyag és a pigment bizonyos jellemzői miatt kompromisszumot kell kötnie a színteljesítmény terén.

 

3.Tintaellátó rendszer

Mint fentről tudjuk, a tinta különbözik a DTG nyomtatók és az UV nyomtatók esetében, így a tintaellátó rendszer is.

A kocsi fedelének levételekor azt tapasztaljuk, hogy a DTG nyomtató tintacsövei szinte átlátszóak, míg az UV nyomtatóban fekete és nem átlátszó. Ha közelebbről megnézi, látni fogja, hogy a tintapalackok/tartályok ugyanazt a különbséget mutatják.

Miért? Ez a tinta tulajdonságai miatt van. A textilpigmenttinta, mint említettük, vízbázisú, és csak hővel vagy nyomással szárítható. Az UV-kötésű tinta olaj alapú, és a molekula karakterisztikája határozza meg, hogy tárolás közben nem érheti fény vagy UV fény, különben szilárd anyaggá válik, vagy üledék képződik.

 

4.Fehér tintarendszer

Egy szabványos DTG nyomtatóban látható a fehér tinta keringtető rendszere, amelyet fehér tinta keverő motor kísér, aminek az a célja, hogy a fehér tinta bizonyos sebességgel áramoljon, és megakadályozza, hogy üledék vagy részecskék képződjenek, amelyek elzárhatják a nyomtatófej.

Egy UV-nyomtatóban a dolgok sokrétűbbé válnak. Kis vagy közepes formátumú UV nyomtató esetén a fehér tintához csak keverőmotorra van szükség, mivel ebben a méretben a fehér tintának nem kell hosszú utat megtennie a tintatartálytól a nyomtatófejig, és a tinta nem marad sokáig a nyomtatóban. tintacsövek. Így egy motor megteszi, hogy ne képezzen részecskéket. Az A1, A0 vagy 250*130cm, 300*200cm nyomtatási méretű nagyformátumú nyomtatóknál azonban a fehér tintának métereket kell megtennie, hogy elérje a nyomtatófejeket, ezért ilyen körülmények között keringtető rendszerre van szükség. Amit érdemes megemlíteni, hogy a nagyformátumú UV-nyomtatókban általában rendelkezésre áll negatív nyomású rendszer, amely az ipari termelés tintaellátó rendszerének stabilitását jobban kezeli (bátran nézzen meg más blogokat a negatív nyomású rendszerrel kapcsolatban).

Honnan jön a különbség? Nos, a fehér tinta egy speciális tintafajta, ha figyelembe vesszük a tinta összetevőit vagy elemeit. Ahhoz, hogy elég fehér és gazdaságos pigmentet állítsunk elő, titán-dioxidra van szükségünk, amely egyfajta nehézfém vegyület, könnyen aggregálható. Tehát bár sikeresen használható a fehér tinta szintézisére, kémiai tulajdonságai miatt nem tud sokáig stabil maradni üledék nélkül. Szükségünk van tehát valami mozgásra, amitől megszületik a keverő és keringtető rendszer.

 

5.Alapozó

A DTG nyomtatóhoz az alapozó szükséges, míg az UV nyomtatóhoz opcionális.

A DTG nyomtatáshoz néhány lépést meg kell tenni a tényleges nyomtatás előtt és után a használható termék előállításához. Nyomtatás előtt az előkezelő folyadékot egyenletesen fel kell kennünk a szövetre, és melegítőpréssel kell feldolgozni az anyagot. A folyadék a hő és nyomás hatására beszárad a szövetbe, minimálisra csökkentve a kötetlen szálakat, amelyek függőlegesen állhatnak a szöveten, és simábbá teszi a szövet felületét a nyomtatáshoz.

Az UV-nyomtatáshoz néha alapozóra, egyfajta kémiai folyadékra van szükség, amely növeli a tinta tapadó erejét az anyagon. Miért néha? A legtöbb anyagnál, mint például a fa és műanyag termékek, amelyek felülete viszonylag nem túl sima, az UV-re keményedő tinta gond nélkül rajta marad, karcálló, víz- és napfényálló, kültéri használatra alkalmas. De bizonyos anyagok, például fém, üveg, akril, amelyek sima, vagy bizonyos anyagok, például szilikon vagy gumi, amelyek nyomtatásállóak az UV tintához, nyomtatás előtt alapozóra van szükség. Ez annyit tesz, hogy miután az alapozót az anyagra töröljük, az megszárad és vékony filmréteget képez, amely erős tapadóerővel bír az anyaghoz és az UV tintához is, így szorosan egy darabban egyesíti a két anyagot.

Néhányan elgondolkodhatnak azon, hogy jó-e még, ha alapozó nélkül nyomtatunk? Hát igen és nem, a médián még mindig meg lehet jeleníteni a szokásos színt, de a tartósság nem lenne ideális, vagyis ha a nyomtatott képen van egy karc, leeshet. Bizonyos esetekben nincs szükségünk alapozóra. Például amikor akrilra nyomtatunk, amelyre általában alapozóra van szükség, akkor fordítva is nyomtathatunk rá, a képet hátulra helyezve, hogy átláthassuk az átlátszó akrilon, a kép még tiszta, de közvetlenül nem érinthetjük meg.

 

6. Nyomtatófej

A nyomtatófej a tintasugaras nyomtató legkifinomultabb és kulcsfontosságú eleme. A DTG nyomtató vízbázisú tintát használ, ezért olyan nyomtatófejre van szüksége, amely kompatibilis ezzel a bizonyos típusú tintával. Az UV-nyomtató olajalapú tintát használ, ezért olyan nyomtatófejre van szüksége, amely megfelel az adott típusú tintához.

Ha a nyomtatófejre koncentrálunk, azt tapasztalhatjuk, hogy sok márka létezik, de ebben a részben az Epson nyomtatófejekről beszélünk.

A DTG nyomtatóknál kevés a választék, általában az L1800, XP600/DX11, TX800, 4720, 5113 stb. Némelyikük jól működik kis formátumban, mások, mint a 4720 és különösen az 5113 a legjobb választás nagyobb formátumú nyomtatáshoz. vagy ipari termelés.

UV-nyomtatókhoz a gyakran használt nyomtatófejek jó néhány, TX800/DX8, XP600, 4720, I3200 vagy Ricoh Gen5 (nem Epson).

És bár ez ugyanaz a nyomtatófej neve, mint az UV-nyomtatókban használtak, a jellemzők eltérőek, például az XP600-nak két típusa van, az egyik olajalapú, a másik pedig vízbázisú, mindkettőt XP600-nak hívják, de eltérő felhasználásra. . Egyes nyomtatófejeknek csak egy típusa van kettő helyett, például az 5113, amely csak vízbázisú tintához való.

 

7. Kikeményítési módszer

A DTG nyomtató esetében a tinta vízbázisú, ahogy fentebb már sokszor említettük, lol, tehát egy használható termék előállításához hagyni kell a vizet elpárologni, és hagyni kell, hogy a pigment besüllyedjen. egy fűtőprést, hogy elegendő hőt termeljen a folyamat megkönnyítéséhez.

Az UV nyomtatóknál a kikeményedés szónak tulajdonképpeni jelentése van, a folyékony formájú UV tinta csak meghatározott hullámhosszú UV fénnyel térhálósítható (szilárd anyaggá válik). Tehát amit látunk, az az, hogy az UV-nyomtatott anyagokat jó rögtön a nyomtatás után használni, nincs szükség extra kikeményítésre. Bár néhány tapasztalt felhasználó azt állítja, hogy a szín egy-két nap múlva érett lesz és stabilizálódik, ezért jobb, ha a nyomtatott munkákat egy darabig felakasztjuk, mielőtt becsomagolnánk.

 

8.Kocsitábla

A kocsi tábla kompatibilis a nyomtatófejekkel, különböző típusú nyomtatófejekkel, különböző kocsikkal érkezik, ami gyakran eltérő vezérlőszoftvert jelent. Mivel a nyomtatófejek különbözőek, ezért a DTG és az UV kocsik kocsija gyakran eltérő.

 

9. Platform

A DTG nyomtatásnál az anyagot szorosan rögzítenünk kell, így karikára vagy keretre van szükség, a platform textúrája nem sokat számít, lehet üveg vagy műanyag, vagy acél.

Az UV-nyomtatásnál az üvegasztalt többnyire kis formátumú nyomtatókban használják, míg a nagyobb formátumú nyomtatókban használt acél vagy alumínium asztalt általában vákuumszívó rendszerrel látják el. Ez a rendszer ventilátorral szivattyúzza ki a levegőt a platformból. A légnyomás szorosan rögzíti az anyagot a platformon, és győződjön meg arról, hogy nem mozdul el vagy nem tekered fel (egyes tekercsanyagok esetén). Egyes nagy formátumú nyomtatókban több vákuumszívó rendszer is található külön fúvóval. A ventilátor némi beállításával pedig megfordíthatja a fúvó beállítását, és hagyhatja, hogy a levegőt a platformba pumpálja, felemelő erőt hozva létre, amely segít a nehéz anyagok könnyebb felemelésében.

 

10.Hűtőrendszer

A DTG nyomtatás nem termel túl sok hőt, így nem igényel erős hűtőrendszert az alaplaphoz és a kocsihoz szokásos ventilátorokon kívül.

Az UV-nyomtató nagyon sok hőt termel az UV-fénytől, amely addig világít, amíg a nyomtató nyomtat. Kétféle hűtőrendszer áll rendelkezésre, az egyik léghűtéses, a másik vízhűtéses. Ez utóbbit gyakrabban használják, mivel az UV izzók hője mindig erős, így azt látjuk, hogy általában egy UV fénynek van egy vízhűtő csöve. De ne tévedjünk, a hőt az UV izzó adja, nem pedig maga az UV sugárzás.

 

11.Kimeneti sebesség

A kimeneti sebesség, a végső érintés magának a gyártásnak.

A DTG nyomtató a raklap méretének köszönhetően általában egy vagy két munkadarabot tud egyszerre készíteni. Egyes nyomtatókban azonban, amelyeknek hosszú munkaágya és nagy nyomtatási mérete van, több tucatnyi munkát tud készíteni futtatásonként.

Ha összehasonlítjuk őket azonos nyomatméretben, azt tapasztalhatjuk, hogy az UV-nyomtatók több anyagot képesek behelyezni egy ágyra, mert az anyag, amelyre nyomtatnunk kell, gyakran kisebb, mint maga az ágy, vagy sokszor kisebb. A platformra nagyszámú kis tételt feltehetünk és egyszerre kinyomtathatunk, ezzel csökkentve a nyomtatási költségeket és növelve a bevételt.

 

12.Kimenethatás

A textilnyomtatásnál hosszú időn keresztül a nagyobb felbontás nemcsak sokkal magasabb költséget, hanem sokkal magasabb szaktudást is jelent. De a digitális nyomtatás megkönnyítette. Ma már DTG nyomtatóval nyomtathatjuk a nagyon igényes képet az anyagra, nagyon élénk és éles színű nyomott pólót kaphatunk belőle. A porózus textúra miatt azonban a tintacseppek még akkor is, ha a nyomtató támogatja az olyan nagy felbontást, mint a 2880 dpi vagy akár az 5760 dpi, csak szálakon keresztül halmozódnak fel, így nem egy jól szervezett tömbben.

Ezzel szemben a legtöbb anyag, amelyen az UV-nyomtató dolgozik, kemény és merev, vagy legalábbis nem szívja fel a vizet. Így a tintacseppek szándék szerint a hordozóra hullhatnak, és viszonylag tiszta tömböt alkothatnak, és megtarthatják a beállított felbontást.

 

A fenti 12 pont referenciaként szerepel, és különböző konkrét helyzetekben eltérhet. De remélhetőleg segíthet megtalálni az Önnek legmegfelelőbb nyomtatógépet.


Feladás időpontja: 2021. május 28